A 3000 lakosú Bük nagyközség Vas megye északnyugati részén fekszik az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A mai nagyközség 1902-ben a lassan összeépülő három (Alsó-, Közép- és Felső) Bük egyesülésével jött létre. Közép-Bük már az Árpád-házi királyok idejében létezett, itt épült a román kori műemléktemplom. Alsó- és Felső-Bük kisnemesi település volt. A nemesek meglévő épületei közül kiemelkedik a Felső-büki Nagy család által épített kastély és Kúria (ma panzió). E család legismertebb tagja volt Felsőbüki Nagy Pál, a híres országgyűlési szónok. Bük nevét gyógyfürdője tette világhírűvé, mely egy szerencsés véletlennek köszönheti létét, az 1950-es évek végén kőolaj helyett melegvizet találtak a község határában. 1962 óta működik a fürdő, először csak idényjelleggel, ma már a szépen parkosított 35 ha területen 26 medence 5600 m2 vízfelülettel biztosít zavartalan fürdőzési lehetőséget a vendégeknek. Termálkútjai kitűnő gyógyhatású alkáli-hidrogén karbonátos gyógyvizet adnak, melynek hőmérséklete 55 °C-os, ezenkívül jelentős a fluorid, jodid és vastartalma. Fürdőkúra formájában reumás és ortopédiai betegségek, inhaláció formájában légúti hurutok gyógyítására alkalmazzák. A település konyhái és speciális éttermei, a 18 lyukú golfpálya, a szabadtéri rendezvények és a zenei estek mind a vendégek szórakoztatását biztosítják. A környék 3 tava és a Répce folyó a horgászoknak, a dombokat borító erdők a vadászoknak és lovagolni vágyóknak nyújtanak kellemes élményt.

Bük község honlapja

3500 lakosú város, a Répce mente legnagyobb települése. A múlt emlékei a Falumúzeumban és a 600 éves Szent Miklós plébániatemplomban tekinthetők meg. Látnivalók még: a Boldog Asszony patakon létesített víztározók, horgásztavak, parkerdő, szőlőhegyi borút, A város adottságai, környezete alternatív programlehetőségeket biztosít Bükfürdő vendégei számára.
A minden évben megrendezésre kerülő csepregi augusztusi rendezvénysorozat szines kulturális és szórakoztató programokkal várja az idelátogatókat.

Csepreg város honlapja

Mintegy 3000 lakosú város a Fertő-tó közelében. Évente több százezer turista látogatja: az Esterházy-kastély, a "magyar Versailles" Magyarország egyik legszebb barokk kastélyegyüttese. Eszterháza a XVIII. század második felében, Esterházy Miklós herceg idejében élte fénykorát. Joseph Haydn évtizedekig állt a pompakedvelő, művészeteket támogató herceg szolgálatában. A zeneszerző emlékét a kastélyban múzeum, a Muzsikaházban (egykori lakhelyén) pedig emlékszoba őrzi. A Muzsikaház néhány éve helytörténeti kiállításnak is helyet ad. Az épületegyüttes további részei, a Lovarda, az Internátus, a Gránátos-ház, valamint a Versailles szépségeit idéző védett park szintén különleges látnivalók. Fertőd neogót stílusú Szent András-temploma a múlt század végén, a Szent Kereszt-templom pedig 1986-ban épült.

Fertőd honlapja

12000 lakosú város, az Alpok lábánál fekszik. Várát Jurisics Miklós katonái sikerrel védték a török ellen 1532-ben. A vár a tatárjárás után épült, múzeum, turistaszállás működik a falai között. A Jurisics téren található Szent Imre-templom gótikus-reneszánsz (1618), a Szent Jakab-templom (1407) gótikus stílusú. A Városháza XV. századi épület, leégése után (1720) barokk stílusban állították helyre. A Lábasház a városfalra épült a XVIII. században, ma levéltár. A volt plébánia sgraffitó díszítése 1570-ből és 1668-ból való. Megtekintésre érdemes több XVII-XVIII. századi lakóház és a Patikamúzeum. A városból szép kirándulás tehető a 882 méter magas Írottkőre, az Óház kilátóhoz, a Hétforráshoz, a Királyvölgybe és a cáki borospincékhez.

Kőszeg város honlapja

Lakosainak száma megközelíti a 16 000 főt. A Kemeneshátnál a Rába partján fekszik. Nemzetközi hírű idegenforgalmi centrum. A XVI-XVII. században a vár a Nádasdy-család révén jelentős szerepet kapott a magyar kultúra fejlődésében. Itt nyomtatták az első magyar nyelvű könyvet, az Újtestamentumot (1541). A Nádasdy-vár lovagtermét csatajeleneteket és ótestamentumi témákat ábrázoló freskók díszítik. A Nádasdy Ferenc Múzeum kiállítótermeiben a helyi és a magyar kultúra számos ritka emléke található. Legfontosabb látnivalók még az Arborétum, mely természetvédelmi terület, a klasszicista evangélikus és a barokk katolikus templom, parkerdő és a Csónakázó-tó. 2002 decembere óta az új európai színvonalú Gyógy- és Wellnessfürdő kellemes környezetben várja a gyógyulni és pihenni vágyókat.

Sárvár város honlapja

Mintegy 53 000 lélekszámú város a Fertő-tó és a Soproni-hegység között az Ikva-patak partján. A számos középkori templom és az oromfalas, tágas belső udvarral rendelkező középkori eredetű házak, a keskeny utcák ma is meghatározzák a belváros képét. A gótika kedvelői XIII-XIV. századi lakóházakban és templomokban gyönyörködhetnek. A város szimbóluma a tűztorony, mely az 1676-os tűzvész után kapta mai formáját. A Fő téren a Stornó-házat és a benne található kiállítást érdemes megnézni, az Orsolya téren a Lábasház figyelemre méltó. Az Orsolya-templom a zárdával és az iskolával a múlt században romantikus stílusban épült. Az Esterházy-palota, az Erdődy-palota, a Széchenyi-palota és a Zichy-Meskó-palota arról tanúskodnak, hogy Sopron a magyar főúri családok körében is kedvelt tartózkodási hely volt. A város 23 állandó kiállítása helytörténeti, természettudományos, ipartörténeti, képzőművészeti, valamint több vallási gyűjteményt mutat be. A várostól 12 km-re fekszik az ország első szénbányája: Brennbergbánya, mely 1752-től 1952-ig látta el a környék iparát kőszénnel. Érdemes sétát tenni a Lövérekben, kellemes kirándulási célpont a Károly-kilátó. A környék nevezetessége például a fertőrákosi barlangszínház és a bánfalvai Mária Magdolna-templom is. A híres soproni bort, a kékfrankost mindenképpen érdemes megkóstolni.

Sopron város honlapja

80000 lakosú megyei jogú város. Vas megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó települése. Alapítása Kr. u. 50-re, Claudius császár uralkodásának idejére tehető. Történetére nagy hatást gyakorolt a Borostyánkő út és a pezsgő római kultúra. 1009-ben István király a győri püspökségnek adományozta a várost. Az 1587. évi pozsonyi országgyűlés a Vasvári Káptalant Szombathelyre helyezte, amely ezután fokozatosan lett a megye székhelye. A város 1777-ben Mária Terézia rendeletével önálló egyházmegyei székhellyé vált. Szily János püspöknek köszönhetően épült fel a híres Mindszenty tér és Szily János utca összefüggő barokk épületegyüttese, amely a város egyik kiemelkedő látnivalója. Az egykori Savaria ma számos nemzetközi hírű rendezvény színhelye, kereskedelmi, oktatási és gazdasági centrum. Főbb látnivalói: Romkert, Iseum, Megyeháza, Püspöki palota - Sala Terrena, Székesegyház, Papi szeminárium - Egyházmegyei Könyvtár, Eölbey-ház, Zsinagóga, Szent Erzsébet ferences templom, Szent Márton domonkos templom, Vasi Múzeumfalu, Csónakázó-tó, Kámoni Arborétum, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum, Szombathelyi Képtár, Ferences kert - I. századi római erőd rekonstrukciója. A város kiemelkedő rendezvényei: Savaria Történelmi Karnevál, Tavaszi Fesztivál, Savaria Nemzetközi Táncverseny, Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, Lamantin Jazz Fesztivál, Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, Szent Márton hét.

Szombathely város honlapja